Természettudományos és mûszaki képzés

A magyarországi felsõoktatási közbeszéd 2008-ra egy tekintetben felzárkózott az euroatlanti egyetemi világhoz: elérte a döntéshozók és a sajtó ingerküszöbét a természettudományos és mûszaki továbbtanulás problémaköre. Míg például G. W. Bush elnök a 2006-os State of the Unionban hirdette meg a középiskolai matematikai és természettudományos oktatás fejlesztésének szükségességét, addig nálunk akkoriban még a „minek annyi bölcsész” megjegyzések szintjéig jutott el a helyzetfelismerés. Késõbb már komolyabb felvetések fogalmazódtak meg a természettudományos kutatói-innovátori utánpótlás elégtelenségérõl és a mûszaki szakemberek hiányáról a gazdaságban, végül egyre erõteljesebbé vált a természettudományos közoktatás és tanárképzés gondjainak kiemelése.

Pedagógusképzõ karok összetett képzési rangsora 1. Pedagógusképzõ karok összetett képzési rangsora 2. Képzés színvonala a hallgatók szerint
Természettudományi képzés
A természettudományi képzésre jelentkezõk számának alakulása a 2000-es évhez képest

A jelenséget többnyire néhány beiskolázási adatnak, bizonyos ágazatok tételezett szakemberhiányának, valamint a dicsõ magyar tudományos és mérnöki múltnak a fogalmi hálójával írják le a megszólalók. Ezzel szemben a következõkben egy olyan megközelítést javaslok, amely a történeti és szakterületi adatsorok teljes körû s egyben differenciált elemzésén, a munkaerõpiac trendjein és a tudáseszmények kulturális-társadalmi változásának figyelembevételén alapul.

A hazai viszonyokon messze túlmutató folyamatok magyarázzák a jelenséget. A magyar felsõoktatási diskurzusban azonban nem csupán a nemzetközi vonatkozásokat nem vették számba, de a hazai tényadatok, a történelmi és társadalmi összefüggések feldolgozása is hiányzik. Így történhetett meg, hogy olyan, teljességgel kontraproduktív válaszok születtek, mint az adott szakterületek keretszámainak felemelése, amely csak tovább fokozta az igazi bajt, a minõség süllyedését. Ennek következtében a közepest alig elérõ pontszámokkal és érdemi szelekció nélkül lehetett bekerülni a reálfelsõoktatás bizonyos szegmenseibe.

Természetesen érthetõ az érdekeltek, elsõsorban a természettudományos egyetemi körök reakciója. A normatív finanszírozás anomáliái, elsõsorban a hallgatói létszám mértékének mindenekfelettisége, olyan „fejkvóta-vadászatba” kényszerítette bele az intézményeket, amely megközelítõen sem járult hozzá a magas színvonalú s egyben költségigényes képzési teljesítményükhöz – s erre önmagában sem érdemi megoldás a keretszámok növelése vagy éppen a többi képzési területeken történõ csökkentése.

Tanári fizetések
diploMánia Magazin

1. Intézményi népszerûség
Melyik a legjobb egyetem? Mi a népszerûség titka: hallgatói elégedettség vagy munkaerõ-piaci elismertség?


2. Mire valók a rangsorok?
Miért érdemes egyáltalában rangsorokat készíteni? Milyen szakértõi munka elõzi meg a rangsorok létrejöttét? Hol tartunk Magyarországon a külföldi rangsorokhoz képest?

3. Mire jók a nemzetközi rangsorok?
Mire valók, mire jók a nemzetközi felsõoktatási rangsorok? Miért gerjesztenek vitákat és miért lehetnek fontosak ezek a véleménykülönbségek? Menyire nemzetközi a leendõ diákok, az oktatók-kutatók, a kutatás-finanszírozók vagy a döntéshozók piaca?

4. Mitõl színvonalas az egyetem?
Valóban lényeges a továbbtanulóknak a színvonal? Van összefüggés a hallgatók elvárásai és a tényleges oktatási színvonal között?

5. A legnépszerûbb szakok
Mitõl népszerû egy képzés? Melyek a legnépszerûbb szakok ma a magyar felsõoktatásban? Kiket vonzanak a legnépszerûbb szakok?

6. Szakok és presztízs
Vajon mennyire számítanak a társadalom és a piac megbecsülésére a jelentkezõk? Hogyan alakul jövõképük az egyetemi-fõiskolai évek alatt?

7. Pedagógusképzés
Van-e verseny a tanárképzõ intézmények között? Mit mutatnak a valóságos jelentkezési adatok? Hatással volt-e a jelentkezõi hajlandóságra a képzési szerkezet megváltozása?

8. Természettudományos és mûszaki képzés
Kiváló karrierpályák, nagy presztízs - kisszámú jelentkezõ. Nemzetközi színvonalú és elismertségû professzori kar - alacsony pontszámmal bekerülõ hallgatók. Vajon mi rejlik az ellentmondások mögött?

9. Diplomák a munkaerõpiacon
Milyen esélyekkel indulnak a munkaerõpiacon a diplomás munkavállalók, azaz mennyit is ér ma a diploma?

10. Munkaadók a diplomásokról

11. Oktatás színvonala

12. Oktatói kíválóság

13. Hallgatói rekrutáció - Középiskolai teljesítmény

14. Jelentkezési stratégiák

15. Oktató-hallgató viszony

16.Hallgatók intézményi menedzselése

 

Minden jog fenntartva! 2010. diploMánia