A legnépszerûbb szakok

A 2009-es  és 2010-es év slágerszakjai egyértelmûen a gazdasági képzések. A legnépszerûbb tíz szak közül négy e képzési területhez tartozik. A mûszaki képzési terület két alapszakkal képviselteti magát a TOP10-es listán, és  egy-egy  szakkal képviselteti  magát a  társadalomtudományi,  bölcsészettudományi, a  jogi és  igazgatási és az  orvos-és egészségtudományi képzési terület.

A bekerülési ponthatár a szakok presztízsének fontos mutatója. Tanulmányozásával egyrészt a népszerû szakokra járó hallgatók minõségi hátterérõl, másrészt a bekerülés nehézségeirõl alkothatunk képet. A jelentkezõk száma alapján legnépszerûbb szakok nem a legmagasabb ponthatárhoz kötött képzések. A ponthatár, adataink szerint sokkal inkább képzési terület-specifikus jellemzõkkel bír. Magas tehát a gazdasági és bölcsészettudományi, alacsonyabb a mûszaki képzési területeken. 

A jelentkezõk létszáma alapján legnépszerûbb tíz szak bekerülési esélyei a ponthatárokhoz hasonlóan erõsen különbözõek. Sõt, ezek az eltérések a különbségek mértékét és irányát tekintve egyaránt épp a ponthatárokhoz hasonló képet mutatnak. A legjobb eséllyel tehát a mûszaki képzési területre jelentkezõk pályázhattak a bekerülésre, a legnehezebb dolguk a pszichológus jelölteknek, a bölcsészettudományi, orvosi, avagy gazdasági pályát megcélzóknak van.  

A szakok népszerûsége nem csupán mennyiségi mutatókkal mérhetõ: azoknak a rangsoroknak van igazi információs tartalmuk, amelyek a bejutáshoz szükséges teljesítményt is feltárják.

diploMánia Magazin

1. Intézményi népszerûség
Melyik a legjobb egyetem? Mi a népszerûség titka: hallgatói elégedettség vagy munkaerõ-piaci elismertség?


2. Mire valók a rangsorok?
Miért érdemes egyáltalában rangsorokat készíteni? Milyen szakértõi munka elõzi meg a rangsorok létrejöttét? Hol tartunk Magyarországon a külföldi rangsorokhoz képest?

3. Mire jók a nemzetközi rangsorok?
Mire valók, mire jók a nemzetközi felsõoktatási rangsorok? Miért gerjesztenek vitákat és miért lehetnek fontosak ezek a véleménykülönbségek? Menyire nemzetközi a leendõ diákok, az oktatók-kutatók, a kutatás-finanszírozók vagy a döntéshozók piaca?

4. Mitõl színvonalas az egyetem?
Valóban lényeges a továbbtanulóknak a színvonal? Van összefüggés a hallgatók elvárásai és a tényleges oktatási színvonal között?

5. A legnépszerûbb szakok
Mitõl népszerû egy képzés? Melyek a legnépszerûbb szakok ma a magyar felsõoktatásban? Kiket vonzanak a legnépszerûbb szakok?

6. Szakok és presztízs
Vajon mennyire számítanak a társadalom és a piac megbecsülésére a jelentkezõk? Hogyan alakul jövõképük az egyetemi-fõiskolai évek alatt?

7. Pedagógusképzés
Van-e verseny a tanárképzõ intézmények között? Mit mutatnak a valóságos jelentkezési adatok? Hatással volt-e a jelentkezõi hajlandóságra a képzési szerkezet megváltozása?

8. Természettudományos és mûszaki képzés
Kiváló karrierpályák, nagy presztízs - kisszámú jelentkezõ. Nemzetközi színvonalú és elismertségû professzori kar - alacsony pontszámmal bekerülõ hallgatók. Vajon mi rejlik az ellentmondások mögött?

9. Diplomák a munkaerõpiacon
Milyen esélyekkel indulnak a munkaerõpiacon a diplomás munkavállalók, azaz mennyit is ér ma a diploma?

10. Munkaadók a diplomásokról

11. Oktatás színvonala

12. Oktatói kíválóság

13. Hallgatói rekrutáció - Középiskolai teljesítmény

14. Jelentkezési stratégiák

15. Oktató-hallgató viszony

16.Hallgatók intézményi menedzselése

 

Minden jog fenntartva! 2010. diploMánia